A Nonósoknak ma, de nekem holnap kezdődik a fogyókúra, azt hiszem ezen az egy napon nem múlik. Megjöttek a visszaigazoló e-mailek, úgyhogy nem szabad beégnem...
A tegnap este nagyon szarul végződött. Az ágyból küldtem el a képeket, meg töltöttem fel a blogomra, amikoris Roland meglátta... Mosolyogva kérdezte, hogy mi ez? ÉN meg bőgve kimentem a szobából és percekig zokogtam, hogy ő kinevetett. Ami persze nem igaz és próbált utána vigasztalni, meg életet lehelni belém. Nem a legjobb módszerrel, mert inkább csesztetett, hogy de gyerekesen viselkedek... Mert hogy nem tudta, hogy ilyen érzékenyen érint ez a téma... Hát most már tudja... Amúgy magam sem tudom, hogy miért bőgtem, mint egy kisgyerek. Vagyis de. Mert szégyellem, ahogy kinézek és hogy egy blogon keresztül várom a segítséget...